2. Viharos éjszaka és a kerti parti kezdete...

Sziasztok! Nos örömmel közlöm, hogy újból itthon vagyok és tudok részeket hozni! Itt is egy újabb rész! xox Puszii: Petra

- Hagyjátok, had nyugodjon le, figyeljétek meg, hogy elfog gondolkodni ezen az egészen és vissza jön, ha nem jelentkezik 1 óra múlva akkor hívjatok és elmegyünk megkeresni. De ha nem bánjátok én megyek !
- Persze menj csak! - mondták a fiúk egyszerre. Lassan kibattyogtam az ajtón, majd beszálltam a liftbe és egy ajtócsapódást hallottam és egy hangot ami azt kiabálta hogy :    " Lexa várj" .......

(Ezt indítsátok el míg olvassátok)

*Lexa:*
-Igen? Mondjad! - néztem megszeppenve az illetőre!
-Ugye látjuk még egymást?
- Persze!
- Lehet egy kérdésem? - én csak némán bólintottam és a szívem egyre hevesebben kezdett verni. - Haza kísérhetlek?
- Aha. - mindegyikőnk csendben volt míg leértünk a földszintre, mert nem mert egyikünk sem szólni a másikhoz. Lassan battyogtunk hazafele és útközben Zayn-vel is találkoztunk, aki lehiggadva és bocsánatkérően ment vissza a szállodába. És megígérte, hogy az én kedvemért, de csak is kizárólag az én kedvemért leszokik a cigiről. Folytattuk tovább utunkat és egyszer csak eleredt az eső. Szerencsére már nem voltunk messze így futó lépésbe hazaértünk. Nem akartam Harry-t hazaküldeni ilyen esőben ráadásul anyu sincs itthon és én félek a vihartól, de nem is akartam egyedül maradni. Behívtam Harry-t a házba és megkérdeztem tőle:
- Harry nem ... nem aludnál itt? - nagy nehezen kiböktem.
- Még mindig félsz a vihartól mi? De egyébként szívesen itt maradok, csak mutasd meg, hogy merre van a fürdő. - Hevesen bólogattam, hogy félek még a vihartól és megmutattam neki a fürdőt. Besétáltam a szobámba és bambán bámultam kifele az utcára ahol néha egy-egy autó ment el. És akkor villámlott és dörgött. Nagyon megilyedtem.

Felkapcsoltam az íróasztalomon a kislámpámat és egy halk ajtó nyitódást hallottam. Azt hittem ott helyben elájulok. De rá jöttem, hogy csak Harry az.
- Megmutatom a vendégszobát. - Harry szó nélkül követett, majd betessékeltem a szobába. Még adott egy jó éjt puszit az arcomra amit én is viszonoztam és megöleltem jó szorosan és elbattyogtam a fürdőmbe. Gyorsan lezuhanyoztam , még elvégeztem a teendőimet és lefeküdtem. Annyi minden jár a fejemben és nem tudtam aludni. Lehet, hogy megint kezdek Harry iránt érezni valamit. Ugyan is azért szakítottunk, mert elég kevés szer láttuk egymás és ezt én sem bírtam meg Harry sem. De most nem szabad újból belé esnem. Míg ezen gondolkodtam egy nagyot dörgött és villámlott az ég és én meg felsikítottam. Amire sikeresen átjött Harry:
- Lexa jól vagy?
- Persze vagy is nem! Harry aludjál itt velem én... én..
- CShh.... Itt maradok veled, nyugodj meg és próbálj aludni! 
- Oké! - mondtam alig hallhatóan. Majd beljebb csúsztam, hogy Harry odaférjen mellém. Fejemet ráhajtottam a mellkasára és hallgattam a szív verését. Ami megnyugtatott és pár perc múlva már aludtam is. 


*Reggel:*
Tapogatni kezdtem a párnán, de magam sem tudtam először, hogy miért és utána eszembe jutott, hogy Harry itt aludt este, de most meg nincs itt. Lassan kinyitottam a szeme és az éjjeli szekrényemhez nyúltam, hogy megnézem mennyi az idő. Alig hittem a szememnek. Délután 2 óra. Jézus én még sosem aludtam ilyen sokáig. Felvettem a papucsom és elbotorkáltam a fürdő ajtóig, és erőtlenül, de sikerült benyitnom. A mosdó elé léptem, hogy megmosakodjak. Megtöröltem az arcomat a puha törölközőbe, majd nekitámaszkodtam a mosdónak. Belenéztem a tükörbe és megpillantottam egy cetlit amire az volt írva hogy: " Ne haragudj Lexa, de nekem korán el kellett mennem, mert próbára kellett sietnem. Remélem nem haragszol és majd még látjuk egymást puszi: Harry"
Rendben van Hazza. Mondtam magamba. Kezdek hozzá szokni a magamban beszéléshez, remélem, hogy nem fogok megbolondulni. Vissza császkáltam a szekrényemig és kerestem magamnak valami ruhát. Kinéztem az ablakonn és elég naposnak tünő idő volt így ez mellett döntöttem:

Raktam még magamra egy kis alapozót, meg egy kis szempilla spirált és leszaladtam a konyhába ahol anyu tevékenykedett. Néhány szót váltottam vele majd csináltam magamnak egy kávét és egy pirítóst amit gyorsan el is pusztítottam, majd elindultam valami ajándékot venni Ronnie-nak. Bementem egy bor boltba ahol igen finom és drága borokat árultak, de én a legjobbat akartam neki. Meg is találtam a megfelelőt azt gyorsan meg is vettem. Majd még vettem egy fénykép albumot és egy tábla csokit. Gyors léptekkel indultam haza fele és  amikor el haladtam a szálloda előtt akkor gyorsabban vettem fel a tempót ne hogy észrevegyen a az 5 kis fiúcska. Hála égnek nem is vettek észre. Halkan csuktam be magam után az ajtót, majd felfutottam a szobámba. Gyorsan tele raktam a táncos és közös képekkel a fényképalbumot és mindegyik alá egy idézetet írtam. Nagy nehezen elkészültem vele. Már 7 óra volt gyorsan lezuhanyoztam, hajat és fogat mostam, majd újból a szekrény elé álltam és ruha után kutattam. Nagy nehezen, de megtaláltam:

Gyorsan megszárítottam a hajamat majd begöndörítettem és egy kis macska sminket raktam magamra. Nagy nehezen elindultam és még bementem előtte Szonjához.  Drágalátos barátnőmnek mint mindig be nem állt a szája. De amikor odaértünk a partira mindkettőnk meglepődött amit látott.....





Komizni, tetszikelni és feliratkozni ne felejtsetek!!

1.Váratlan találkozás....

 Sziasztok! Képzeljétek, hogy van net és tudok részeket hozni! Itt is van egy újabb rész, remélem tetszik! Jó olvasást! xox Puszii: Petra

Szonjának be nem állt a szája, míg egyszer csak zajt nem hallottunk, és valaki a nevemet/nevünket kiabálta, na akkor elhallgatott. Leszálltunk a deszkáról és futni kezdtünk, teljes erőnkből míg valaki hátra rántott, majd sikítottam és én elestem..... Nagyon féltem, de már nem tudtam menekülni...  


*Lexa:*


Befogta az illető a számat, majd maga felé  fordított. Én a meglepettségtől nem is tudtam, hogy mit csináljak. Ő itt? Hogy lehet? Ez kavargott a fejembe majd hirtelen magamhoz húztam és jó szorosan megöleltem, amit ő is viszonzott. Már nagyon régen nem láttam és hiányzott. Amint eltávolodtunk egymástól már Szonja meg is szólalt:
-Azt hiszem jobb, ha én megyek, majd holnap találkozunk a kerti partin Lexa. Vigyáz magadra. Ja örvendtem a szerencsének Louis.
-Szia Szonja! - mondtuk egyszerre Louis-val. Szonja rápattant a deszkára és már el is tűnt. Én visszafordultam Louis-hoz és kérdezősködni kezdtem:
- Hát te hogy-hogy itt vagy? És a többiek? Mikor jöttetek? Meddig maradtok? - halmoztam el a fiút a kérdésekkel.
- Először is csak sétálni jöttem és akkor megláttalak, másodszor a többiek szállodában veszekednek, harmadszor délután jöttünk, negyedszer pedig egy hétig kb.! - csak úgy néztem, ahogy elhadarta ezt az egészet.
- Ja értem! De min veszekednek már megint?
- Hát Liam beszólt Zayn-nek, hogy miért nem tud leszokni a cigiről meg ilyenek és ezen megy a veszekedés már fél órája és én nem bírtam tovább így eljöttem. Várj csak? Fel jönnél? Talán te hatsz rájuk mint régen! Légysziiii!! - Nézett rám kiskutya szemekkel és annak ki tudna ellenállni.
- Jól van felmegyek. De figyelmeztetlek, hogy ha nem tudok rájuk hatni én előre szóltam.
- Rendben csak próbáld meg. - lassan haladtam Louis oldalán és közben kérdezősködtem Eleanor felől. Vele is nagyon jóba vagyok meg Danielle-vel is. Aztán beállt a csönd közénk, de ez nem az a kínos csend volt ha nem az a nyugis csend. És lassan meg is érkeztünk a szállodához.  Fellifteztünk a legfelső emeletre. A folyosó végén volt a szoba de én már a liftből hallottam a kiabálásukat. Louis mondta, hogy várjak ott kint és szól, ha mehetek. Hallottam, hogy ott bent mit beszélnek:
- Fiúk figyeljetek rám egy picit - kiáltott erélyes hangján Louis és a fiúk figyeltek.- Van egy meglepetésem a számotokra. Gyere be...- és én indultam is befele......


*Szonja:*


Megláttam Louis-t amint befogja Lexa száját, de nem mertem semmit csinálni. Majd lassan maga felé fordította és szorosan megölelték egymást. Amikor eltávolodtak egymástól megszólaltam:
-Azt hiszem jobb, ha én megyek, majd holnap találkozunk a kerti partin Lexa. Vigyáz magadra. Ja örvendtem a szerencsének Louis.
-Szia Szonja! - mondták szinte egyszerre Louis-val. Rápattantam a deszkára és már el is hajtottam. Nem igen szeretem ha Lexa velük van mindig valami bajba kerül. Most se szívesen hagytam ott, de akkor sem választhatom őket el egymástól. Ráadásul Lexa még járt Harry-vel és amióta szakítottak kerülik egymást vagy is próbálják. Lassan hazaértem. A deszkámat nekitámasztottam a szekrénynek ledobtam a cipőmet és a konyha fele vettem az irányt. Nem számítottam, hogy aput ott találom, mivel nem igen szokott ott lenni. Köszöntem neki és adtam egy puszit az arcára, majd a hűtőből kivettem a narancslevet és felszaladtam a szobámba. Ledobtam a táskám az íróasztalomra, majd levetkőztem és bementem fürödni. Egy jó negyedóra után kiszálltam a kádból és még elvégeztem a teendőimet, majd felvettem egy pizsit. Ami egy fehér rövidnadrág és egy sárga topból állt. Elvettem az asztalról a gépet, az ölembe vettem és bekapcsoltam. Felvettem a földről  a narancslevet, óvatosan belekortyoltam, mert hideg volt és majd nem kiköptem, mert valaki videó chatez-ni akart velem. Rá mentem és elakadt a lélegzetem.... 
- John!!!!!!!!! - kiabáltam a kamerába .
. Szonja!!!!!!- ő is üvöltött. Egy darabig elbeszélgettünk, majd közölte, hogy mennie kell, de őmár alig várja a találkozást és megakarja már nagyon ismerni a barátnőmet. Elköszöntünk egymástól és kikapcsoltam a gépet lassan lefeküdtem. Nagyon sokáig forgolódtam, mert elég sok minden járt az eszemben majd lassan de elég nehezen elaludtam.


*Lexa:*


-Fiúk figyeljetek rám egy picit - kiáltott erélyes hangján Louis és a fiúk figyeltek.- Van egy meglepetésem a számotokra. Gyere be...- és én indultam is befele......
- Sziasztok fiúk! - alig hallhatóan és félénken mondtam ki ezt a két szót. Majd véletlenül Harry-re tévedt a tekintetem. Aki szájtátva figyelt. Majd megszólaltak egyszerre a meglepettségtől:
- Szia Lexa!!  - ordították, majd mindenkit megölelgettem és Harry-t hagytam utoljára. És amikor hozzá érkeztem óvatosan lépkedtem hozzá, majd lágyan megöleltem. Beleszippantottam a pólójába aminek igen finom illata volt, különleges és finom. Puha ujjait fel és le mozgatta a hátamon. Fejét egyszer csak elvette a vállamról és az arcomhoz hajolt, majd egy lágy puszit hintett rá amit én is viszonoztam. Majd arra lettünk figyelmesek, hogy Louis megköszörüli a torkát:
-KHM!! Lexa mond, hogy miért is jöttél! - mondta Louis szemöldökét húzogatva.
- Ja igen, Zayn és Liam miért is civakodtok? - vontam kérdőre őket.
- Hát Liam folyamatosan azzal csesztet, hogy ha nem hagyom abba a cigizést rákos leszek és abba fogok belehalni.
- Ebben igaza van Liam-nek, de most ne hogy azt hidd, hogy az ő pártján állok.  - Liam büszke fejjel állt mellettem, de amikor ránéztem szúrós tekintettel egy kicsit össze húzta magát.
- De jó, hogy most már te is kezdett! - mondta Zayn majd kiviharzott az ajtón és elment. Én pedig Louis-ra néztem, *hogy én megmondtam* fejjel.
- Hagyjátok, had nyugodjon le, figyeljétek meg, hogy elfog gondolkodni ezen az egészen és vissza jön, ha nem jelentkezik 1 óra múlva akkor hívjatok és elmegyünk megkeresni. De ha nem bánjátok én megyek !
- Persze menj csak! - mondták a fiúk egyszerre. Lassan kibattyogtam az ajtón, majd beszálltam a liftbe és egy ajtócsapódást hallottam és egy hangot ami azt kiabálta hogy :    " Lexa várj" .......

Fontos!!!

Sziiasztok!! Ne haragudjatok, de nem tudok részt hozni!!! Ugye most ilyen 2 napos táborba voltam és azért nem tudtam. Most Július 21-től-28-ig megint nem tudok részt hozni mert nyaralni megyek!!! De azt meg ígérem, hogy nyaralás alatt írok néhány részt amit majd ha haza jöttünk fel is rakok!! De ha van olyan szerencsém és lesz net akkor minden nap hozok egy hosszabb részt!!! Ne haragudjatok!! Elnézést kérek még egyszer, és ígérem most már hogy be fogom pótolni az elmaradásokat!!! xox  Csók, Puszii: Petra

Ne haragudjatok!!!

Sziasztok!! Ne haragudjatok, de 2-3 napig nem tudok részt hozni mert nem leszek itthon!! Remélem, hogy nincs harag!! xox Puszii: Petra :))

Prológus..

Sziasztok!!! Kezdtem egy új blogot, ez nem One Direction-ös lesz, ha nem Jedward-ös, de persze lesz szó a One Direction-ről is.!!! Remélem, hogy ezt is olvasni fogjátok!! A kinézetén még dolgozom, mert ez így nekem nem igen tetszik!! A szereplőkről majd később rakok fel információkat!! Befogom most már, jó olvasást és kommentálni meg tetszikelni ne felejtsetek!!! Puszii: Petra

Egy..két...há.. és. Megszólalt a zene, én a külvilágot teljesen kizártam körülöttem, csak a zenére és a tánc lépésekre gondoltam, hogy ne rontsam el. Még pár lépés, még pár lépés.... csak ez járt a fejemben és vége. A tömeg csak úgy őrjöngött, illedelmesen meghajoltunk és kivonultunk. Az öltöző felé vettük az irányt és akikkel csak találkozunk mindenki csak dicsért minket. Lassan beértünk a helyiségbe és a tánctanárunk intett, hogy csend legyen, mert beszélni akar. Mindenki elhallgatott, még az én szószátyár barátnőm is Szonja, pedig ő sose tudja befogni a száját. Mindenki rezzenéstelen arccal figyelte Ronnie-t aki el is kezdte a mondandóját:

- Először is nagyon büszke vagyok rátok, másodszor szeretnék egy embert kiemelni aki mind végig kitartott és segített összehozni a koreográfiát. Ez az ember pedig nem más mint - itt nyelt egy nagyot, majd kimondta a nevet- Alexandra Osment-et. - ledöbbent arccal bámultam Ronnie-t, majd egyszer csak azt veszem észre, hogy elhomályosodik előttem minden és a könnyeim csak úgy patakzottak le az arcomról. - Még egyszer köszönjük Lexa a fáradozásaidat.- én csak bólogatni tudtam - Még annyit mondanék, hogy van egy Dublin-i fellépésünk és utána 1-2 hónap szünetet kaptok és persze a fizetés sem marad el. -Itt összenéztünk Szonjával és ugrándozni tudtunk volna de tovább figyeltük Ronnie-t . - Mindenkinek köszönöm a munkáját és holnap meghívok mindenkit egy kerti partira hozzánk, olyan 8 körül. - Fejezte be a mondandóját Ronnie, majd intett, hogy mindenki mehet haza. Felkaptam a táskámat és a gördeszkámat és az ajtó felé indultam, majd lassan csatlakozott hozzám Szonja is. Ahogy kiléptem az ajtón, friss, hideg, szellő csapta meg az arcom.Rá pillantottam az órámra ami este 9-t mutatott. Egymásra néztünk Szonjával, majd fogtuk egymás kezét, ráálltunk a deszkára és hazafele vettük az irányt. Már egy ideje haladtunk és persze mint mindig Szonjának be nem állt a szája, míg egyszer csak zajt nem hallottunk, és valaki a nevemet/nevünket kiabálta, na akkor elhallgatott. Leszálltunk a deszkáról és futni kezdtünk, teljes erőnkből míg valaki hátra rántott, majd sikítottam és én elestem..... Nagyon féltem, de már nem tudtam menekülni...