Sziasztok! Sajnálom de ötlet hiánya miatt nem tudom befejezni a blogot! Majd ha lesz ötletem írni fogok!! Remélem nincs harag! xox Puszii: Petra

4.Címlapon vagyunk....

Nos, meghoztam a várva várt részt! Sajnálom, hogy ilyen unalmas és rövid lett! A következő nem tudom, hogy mikor lesz! Jó olvasást! Már akit érdekel! xox Puszii: Petra

-Miért nem a szállodába? És miért pont hozzátok? - kérdezte ideges hangon miközben nagy nehezen felsegített és Harry-vel lassan elindultunk.

- Mert nem akarom, hogy így lássák őt, hát ha van ott egy paparazzi és tudod, hogy milyenek. Vagy esetleg rajongók.  Majd én írok egy SMS-t Louis-nak.- Nem szólt semmit Szonja csak lassan battyogtunk amikor egy vaku villant meg előttünk és nem láttunk semmit....

 

*Lexa:*

Felkaptuk Harry-t és eszeveszettül rohanni kezdtünk haza fele. Sajnos egy gond volt, hogy a paparazzi követett minket. Én már alig bírtam szusszal ezért úgy döntöttünk, hogy befutunk egy házhoz míg el nem tűnik a kíváncsiskodó. Az egyik háznál éppen nyitva volt a kapu így azt céloztam meg és berohantunk rajta, majd a kerítés mögé bújtunk be. Kicsit se voltunk viccesek áá de hogy! Hallottuk ahogy a fotós elrohan a ház előtt és nyomában még 2-t fotóssal. 

- Huh! Ez meleg helyzet volt! - meg könnyebbülve fújta ki a levegőt Szonja. Tekintete a még mindig alvó Harry-re tévedt majd rám.

- Hát igen! De én ez akkor sem értem! Vajon mit kereshetett ott Harry? De az egy biztos, hogy holnap a címlapon leszünk! - Szonja csak bólogatott, és a ház teraszára bámult ahol egy idős néni és bácsi bámult le ránk tátott szájjal. 

- KHM! Elnézést kérünk, de már itt sem vagyunk! - megragadtam Harry-t, mire Szonja is észbe kapott és egészen hazáig rohantunk. Otthon, Harry-t befektettem az ágyamba úgy ahogy volt. A barátnőmet át tessékeltem a vendégszobába míg én a nappaliban csináltam magamnak helyet. Lekapcsoltam a villanyt és lefeküdtem a kanapéra. Egész éjjel forgolódtam nem tudtam aludni. Feloldottam a telefonom kijelzőjét, hogy megtudjam mennyi az idő, 4:45. Fel se tűnt, hogy világosodik. Mivel úgy sem bírtam aludni, hát felkeltem és főztem egy kávét. Magamra kaptam egy pulcsit és kiültem a teraszra. Óvatosan kortyoltam a forró italt míg nem zajra lettem figyelmes...

*Szonja:*

Egész éjjel egy szemhunyásnyit sem aludtam. Folyamatosan forgolódtam, ráadásul Harry olyan hangosan horkolt, hogy attól még úgy se lehetett aludni. Rá pillantottam a digitális órára ami 5:00 mutatott. Mivel nem tudtam aludni és hangokat is hallottam ezért úgy döntöttem, hogy lebotorkálok. Ahogy haladtam lefele a lépcsőn éreztem a frissen főtt kávé illatát. Vettem le egy csészét és jól megtöltöttem kávéval. Kikukucskáltam az ablakon és láttam, hogy Lexa bambán néz valamit. Tegnap este nem is szóltunk egymáshoz csak ha nagyon muszáj volt. Tisztázni akartam vele a dolgokat, de lőtte még kimentem az újságért. A címlap láttán a nevető görcs kapott el. Rohantam befele, hogy minél, hamarabb megtudjam mutatni Lexának az újságot.

- Lexa, Lexa! Nézd címlapon vagyunk! - rohantam befele, majd ki a teraszra. Mikor Lexa a kezébe kapta az újságot pont ugyan úgy mint én nevető görcsöt kapott. - Nézd nagyon sajnálom, hogy tegnap olyan durván bántam veled. Nagyon sajnálom, megtudsz bocsájtani?

- Neked nincs miért bocsánatot kérned. Nekem kéne amiért olyan voltam. Meg is tudom magyarázni, ha akarod.!?

- Rendben, akkor mondjad.

- Nos amikor elvonultam Edward -vel beszélgetni elég jól alakult minden aztán fázni kezdtem és Ed felajánlotta, hogy bújak oda hozzá, majd ő felmelegít. Én meg is tettem és szóba esett a szülinapod, de a kerítésnél megláttam, Harry-t aki csalódott és szomorú, de még is dühös tekintettel rám nézett, majd elrohant. Én pedig kaptam az alkalmon és azt mondtam Ed-nek, hogy hogyan lehetek ilyen hülye, hogy elfelejtettem a szülinapodat aztán elrohantam és akkor ráncigáltalak ki, mert elakartam ezt mondani, vagy is, hogy Harry után akartam menni, de nem mertem mert féltem attól, hogy vissza tartasz és nem tudok neki magyarázkodni. Ja, hogy lehetek ekkora balfék? Ugye megbocsájtasz? - a kezembe temettem az arcomat és csak úgy patakzottak a könnyeim. 

- Nem vagy balfék, csak kicsit szerencsétlen, de mi így szeretünk. Persze, hogy megtudok. Na gyere ide te kis szerencsétlenem. - közelebb hajoltunk egymáshoz, majd jó szorosan megöleltük egymást. Aztán azt javasoltam Lexának, hogy nézzünk tv-t. Pont mikor bekapcsoltuk a Spongebob ment. Kényelmesen elhelyezkedtünk a kanapén, majd Lexa nem sokára el is aludt és én is követtem a példáját....

Hello gyerekek!! Nagyon rég voltam fent! Azért nem tudok sűrűbben hozni részt, mert ugye kettő blogot is vezetek és így ez lassabban megy! A másik, meg az, hogy egész nyáron ide-oda mentem és alig voltam itthon! Mikor suli végén gondolkoztam, hogy blogot írok és hú majd minden nap kettőt rakok fel, na ez nem sikerült, sőt elég hosszú szüneteket szoktam csinálni. Pedig azt hittem, hogy nyáron rengeteg időm lesz, de sajnos ez a tervem kudarcba fulott! Ezért szeretnék elnézést kérni, ha van egy kis hosszabb szünet a részek között!! Remélem megértitek! Ja és, majd nem elfelejtettem, nem sokára rakom fel a következő részt és addig egy kis türelmet kérek!! xox Puszii: Petra

Ha kérdésetek van esetleg a részekkel kapcsolatban vagy bármi mással itt elértek:
 https://twitter.com/SzekelyPetrus ez a twitterem

petraaaa98@gmail.com  ez pedig az email címem

Sziasztok! Elnézést kérek, de augusztus 6-tól 11-ig táborba leszek+ még 11.-én esküvőre is megyek amikor hazajövök a táborból. És vasárnap még búcsú lesz unokatesómnál, ugye ott kell lennünk! Még egyszer elnézést kérek és majd akkor augusztus 13-án hozok részt vagy akörül! xox Puszii: Petra

3. Ismerkedés és "Harry mit csinálsz?"...

Sziasztok!! Ez nagyon rossz lett! legalább is úgy érzem! Ráadásul még rövid is. De ne haragudjatok többet nem tudtam írni vagy is hosszabbat mert igen fáradt vagyok! Remélem, hogy nincs harag!? Jó olvasást!! xox Puszii: Petra

Gyorsan megszárítottam a hajamat majd begöndörítettem és egy kis macska sminket raktam magamra. Nagy nehezen elindultam és még bementem előtte Szonjához.  Drágalátos barátnőmnek mint mindig be nem állt a szája. De amikor odaértünk a partira 
mindkettőnk meglepődött amit látott.....

(Ezt indítsátok el :D )

* Szonja:*

Amikor oda értünk a partira rögtön lesokkoltam, de ahogy láttam Lexa is. Ugyan is a két ecset fej, John és Edward ott beszélgettek a csapattársainkkal . Oda mentünk,  Ronnie-hoz, hogy odaadjuk az ajándékot. És akkor megláttak engem a fiúk.

- Szonja!! - kiabáltak egyszerre, majd mind a ketten szorosan áttöleltek.

- Fiúk én is örülök nektek, de azért nem kéne kiszorítani belőlem a levegőt!

- Ne haragudj! - mondták egyszerre, de aztán a tekintetük Lexán állapodtak meg!

*Lexa:*

Oda akartuk adni Ronnie-nak az ajándékot, de amint elindultunk két felállított hajú srác futott Szonja felé  a nevét kiabálva. Majd amikor agyon szorongatták szerencsétlen lányt, mindegyik tekintete rám téved. Olyan egyformák, nem tudom, hogy Szonja, hogy tudja  őket megkülönböztetni. Ahogy ezen merengtem a gondolataimból az egyik ecset fejű srác zökkentett ki:

- Szia én Edward Grimes vagyok! És ha jól tudom akkor te Alexandra Osment, de csak Lexának szólítanak, mert nem szereted, ha valaki a rendes neveden szólít.- és a kezét nyújtotta, hogy kezet foghassunk. Meg se tudtam szólalni a meglepettségtől csak bólogattam és egy kicsit elpirultam, amit szerintem Edward is észrevett. - Szeretnélek egy kicsit jobban megismerni ha nem gond.

- Persze, már is félrevonulhatunk egy kicsit csak Ronnie-nak odaadom az ajándékot! - nem szólt semmit csak bólintott és lassan elindult lefele a kert végébe. Még Szonját elráncigáltam John elől, hogy oda tudja adni Ronnie-nak az ajándékot. Néhány puszi és ölelés is volt, majd megkaptuk egy kis borítékba a fizetésünket, amit én el is raktam a táskámba. Lebotorkáltam Edward-höz a kert végébe Szonja viszont vissza ment John-hoz. Valami nincs rendben! Szonja és John között forr a levegő! Direkt lassan lépkedtem, hogy meg ne botoljak valami kőben ám még is sikerült. Ed éppen fordult felém amikor beestem a karjai közé és belenéztem a szemeibe. Istenem azok a gyönyörű szemek teljesen rabul ejtettek. Elnézést kértem tőle, hogy ilyen szerencsétlen vagyok és most már a saját lábamra álltam. Leültünk a fűbe és elég sokat beszélgettünk meg elég sok mindent megtudtunk egymásról. Egyszer csak nagy szél kerekedett. Én a hülye fejemmel persze, hogy elfelejtettem pulcsit vinni.

- Fázol? - kérdezte Edward.

- Aha, picit, de nem vészes! Úgy is szerintem, mindjárt megyünk haza hiszen már alig vannak itt, meg mindent megbeszéltünk Ronnie- val.

- Gyere búj ide, majd én felmelegítelek. Rendben, de mikor is jöttök Dublinba?

- Őhm.. Most hétvégén. - szó nélkül odabújtam hozzá. Felpillantottam az égre és nézegettem a csillagokat. Bámészkodásomat Ed zavarta meg!

- Amúgy mit terveztél vasárnapra?

- Semmit! Miért?

- Akkor jó, mert elviszünk titeket bulizni ugyan is akkor lesz Szonja szülinapja.

- Úr isten - pattantam fel. -Hogy lehetek ekkora hülye, hogy elfelejtem a legjobb barátnőm aki szinte a féltestvérem szülinapját. Ne haragudj Edward, de mennem kell, örültem, hogy találkoztunk, majd még beszélünk ! Szia! - Fogalmam sincs, hogy mi ütött belém csak rohantam Szonjáék felé, meg se várva, hogy Edward mit válaszol. Karon ragadtam a barátnőmet és kiráncigáltam a ház elé ahol letámadott ( nem szó szerint xD)  . 

- Teneked teljesen elment az eszed? Miért ráncigáltál ki? Ez egyáltalán nem volt szép tőled! Most mit gondolhatnak rólunk a fiúk? - halmozott el egy csomó kérdéssel a barátnőm, de én meg csak mökögtem- makogtam.

- Hát...én..én.. izéé... nem tu....- de nem hagyta,hogy befejezzem, mondta, hogy sétáljak haza vagy fogjak egy taxit. Majd berohant a házba. Nem volt kedvem taxizgatni, inkább sétálok. Már egy ideje haladhattam és közben egy One Direction számot dúdoltam amikor zajokra lettem figyelmes elkezdtem eszeveszettül rohanni amikor valaki megfogott és.....

*Szonja:*

Amikor vissza sétáltam a házba, bűntudatom támadt, hogy elküldtem haza Lexát és mi lesz, ha baja lesz. Azt sosem élném túl. De mondjuk az meg se fordult a fejemben, hogy esetleg valami bántja Lexa lelkét és ezért volt ez a hirtelen kitörése. Elköszöntem mindenkitől még Lexa nevében is és elindultam utána. Próbáltam hívni, de nem vette fel. Közben az járt az eszembe, mi van ha valami baja esett. de ezt a gondolatot gyorsan el is hessegettem, hiszen Lexa erős lány megtudja magát védeni, én bízom benne. Egyszer csak segély kiáltásokat hallottam egy sikátorból és ez a hang olyan  ismerős volt. Beljebb mentem, hogy szemügyre vegyem ki kiabál és  eléggé meglepődtem amit láttam, majd nevetésbe törtem ki...

*Lexa:*

....amikor valaki megfogott és behúzott egy sikátorba. Nagyon megijedtem, de amikor láttam, hogy ki az mosoly húzódott a számra, de aztán hamar lefagyott.. Ugyan is Harry volt, csak sajnos ittas állapotban. Nem tudom, hogy mit kevergett erre fele és ilyen állapotban, de elhatároztam, hogy haza viszem. Sajnos nem sikerült próbáltam, hogy a kezét át teszem a nyakamnál, majd lassan battyogunk haza fele, de nem sikerült, mert Hazza ugyan is megbillent és a földön landoltunk. Szerintem el is aludt, majd szorosan át ölelt és motyogott valamit magában. Elkezdtem segítségért kiabálni, majd egyszer csak hallottam, hogy jön valaki és az a valaki nem más volt mint Szonja, de amilyen helyzetbe látott minket elkapta a nevetőgörcs..

- Ahelyett, hogy röhögsz rajtunk igazán segíthetnél haza vinni hozzánk!  - az utolsó szóra abba hagyta a nevetést.

- Miért nem a szállodába? És miért pont hozzátok? - kérdezte ideges hangon miközben nagy nehezen felsegített és Harry-vel lassan elindultunk.

- Mert nem akarom, hogy így lássák őt, hát ha van ott egy paparazzi és tudod, hogy milyenek. Vagy esetleg rajongók.  Majd én írok egy SMS-t Louis-nak.- Nem szólt semmit Szonja csak lassan battyogtunk amikor egy vaku villant meg előttünk és nem láttunk semmit....